2016. november 25., péntek

Cafeteria 2017 - Elsők közt közzé téve


CAFETERIA 2017

Fontos információ, hogy 2017-ban a kedvezményesen adható béren kívüli juttatások együttes értéke munkavállaló személyenként egy évre vonatkozóan nem haladhatja meg az 450 000 Ft-ota versenyszférában, közszférában 200.000 Ft-ot. Ebből a SZÉP Kártya felső határértéke éves 250.000 Ft, egyéb juttatási forma 200.000 Ft lehet! Amennyiben meghaladjuk ezt a két felső határértéket, akkor az ezen felüli rész 1,18 szerese után 15 % SZJA és 27% EHO fizetési kötelezettség keletkezik. 


Cafeteria Elem

Adó- és járulékteher 2017


Kedvezményes korlát / Megjegyzés
Munkahelyi / üzemi étkeztetés
49,56 %
korlátozás nélkül
Erzsébet-utalvány
49,56 %
korlátozás nélkül
Iskolakezdési támogatás
49,56 %
korlátozás nélkül
Önkéntes nyugdíjpénztár
49,56 %
korlátozás nélkül
Helyi bérlet
49,56 %
Bérlet ellenértéke
Ajándékutalvány
49,56%
korlátlanul adható
Önkéntes egészségpénztár / Önsegélyező pénztár
49,56 %
korlátozás nélkül
Készpénz kifizetés béren kívül
34,22%
évente 100.000 Ft-ig
Széchenyi Pihenő Kártya (SZÉP-0 kártya
34,22 %

Évente legfeljebb 450 000 Ft támogatás 3 alszámlán keresztül
·         szálláshely szolgáltatás: max. 225 000 Ft
·         vendéglátás szolgáltatás: max. 150 000 Ft
·         szabadidős, rekreációs szolgáltatás: max. 75 000 Ft

Kulturális rendezvény belépő
0 %
50.000/év
Sport rendezvény belépő
0 %
Korlátlan
Bölcsődei / Óvodai ellátás
0%
adómentes a költség mértékéig
Lakáscélú támogatás
0 %
5 M / 5év
Mobilitás célú lakhatási támogatás
0%
adómentes (feltételekhez, értékhatárhoz kötött)
Teljes életre szóló életbiztosítás
0 %
A rendszeres díjak korlátlanul 2018.01.01ig utána 1,18 szerese után 15 % SZJA és 14 % EHO fizetési kötelezettség keletkezik (jelenleg 49,56 % lenne). A eseti befizetések jelenleg is adókötelesek
Kockázati biztosítások (kockázati életbiztosítás, egészségbiztosítás, balesetbiztosítás)
0 %
Összesen a minimálbér 30 %-áig (38.295 Ft) / hó.
Felette 49,56 %


Készítette: Szalay Attila független pénzügyi tanácsadó (szalay.attila.84@gmail.com, szalay-attila@blogspot.com)

2016. február 10., szerda

Önkéntes nyugdíjpénztár és önkéntes egészségpénztár. A két legértelmetlenebb cafeteria elem.



Tudom, hogy egy pénzügyi tanácsadótól ez egy kicsit fura kijelentés. Furcsán hangzik, hogy megtakarítási formák ellen emeljek szót és most sem ez a célom. Csupán, mint cafeteria elemet nem igazán tudom javasolni és ezt számokkal ki is fejtem egyszerűen, hogy miért gondolom így.

A cafeteria célja, hogy a munkáltató a munkavállaló számára olyan béren kívüli juttatást nyújt egy szolgáltatási csokor keretében, aminek alacsonyabb adóterhe van (0% - 34,51 %) ezzel magasabb munkabért tud a munkavállaló számára kifizetni, mint ha azt hagyományos bérjövedelemként fizetné ki.

Vannak azonban olyan juttatási formák, mint pl. az önkéntes egészségpénztár vagy az önkéntes nyugdíjpénztár, amik fő lényege az, hogy felhasználási céljuk szerint az állam adókedvezményre jogosítja a tagdíjfizetőt. Amennyiben ezt egy vállalat teszi abban ez az adókedvezmény „elvész”.
Természetesen van mód a munkáltatói tagdíjfizetésen felül egyéni befizetéseket tenni, de ha lehetőség van, rá miért ne használnánk ki az állam adta adókedvezmény teljes egészét saját célra, ami az éves befizetés 20%-a maximum 150.000Ft.

Nézzük meg ezt egy egyszerű példán keresztül:

Munkáltató nyújt számunkra 10.000Ft-ot egészségpénztári vagy nyugdíjpénztári számlára. Ennek munkáltatói költségei 1-9% között mozog átlagosan. A legrosszabb esettel számolva (9%) 9.100Ft-ot tudunk egyenlegünkből felhasználni.

Amennyiben ezt magánbefizetések formájában tesszük akkor 10.000Ft-ból szintén 9.100Ft megtakarításunk képződik, amire rá jön még az adókedvezmény ami (jelen esetben 2.000Ft) így egyenlegünkön 11.100Ft felhasználható egyenleg lesz szemben a 9.100Ft-hoz képest. Egyértelműen látszik, hogy ez saját befizetés esetén kecsegtető megtakarítási forma. Ez éves szinten 24.000Ft különbözetet eredményezhet csupán 10.000Ft havi befizetés mellett.


Minden esetben azt javaslom, ha a munkáltató lehetőséget kínál rá akkor más szolgáltatási elemet válasszunk helyette: helyi bérlet vagy étkezési utalvány és az ezen kiadásainkon megspórolt összegeket helyezzük saját befizetésként egészségpénztári vagy önkéntes nyugdíjpénztári számláinkon.

Segítség gyanánt elkészítettem 2016 választható cafeteria elemeit !
Cafeteria Elem

Adó- és járulékteher 2016

Kedvezményes korlát / Megjegyzés
Étkezési utalvány
34,51 %
Munkahelyi / üzemi étkeztetés esetén havonta: 12 500Ft
Felette 49,98 %
és/vagy
Erzsébet-utalvány esetén havonta: 8 000 Ft
 Felette 49,98 %
Iskolakezdési támogatás
34,51 %

Évente gyermekenként a minimálbér 30%-áig (31.500 Ft) Felette 49,98 %
Önkéntes nyugdíjpénztár
34,51 %

Havonta a minimálbér 50%-áig (52.500 Ft)
Felette 49,98 %
Önkéntes egészségpénztár / Önsegélyező pénztár
34,51 %

Havonta a minimálbér 30%-áig (31.500 Ft)
 Felette 49,98 %
Iskolarendszerű képzés átvállalt költsége
34,51 %
Évente a minimálbér 2,5-szereséig (262.500 Ft)
Felette 49,98 %
Széchenyi Pihenő Kártya (SZÉP- kártya)
34,51 %
Évente legfeljebb 450 000 Ft támogatás 3 alszámlán keresztül
·         szálláshely szolgáltatás: max. 225 000 Ft
·         étkezési szolgáltatás: max. 150 000 Ft
·         szabadidős, rekreációs szolgáltatás: max. 75 000 Ft

Helyi bérlet
34,51 %

Bérlet ellenértéke

Kulturális rendezvény belépő
0 %
50.000/év
Sport rendezvény belépő
0 %
Korlátlan
Lakáscélú támogatás
0 %
5 M / 5év
Teljes életre szóló életbiztosítás
0 %
A rendszeres díjak korlátlanul 2018.01.01ig utána 1,19 szerese után 15 % SZJA és 14 % EHO fizetési kötelezettség keletkezik (jelenleg 49,98 % lenne). A eseti befizetések jelenleg is adókötelesek
Kockázati életbiztosítás, Egészségbiztosítás,
Balesetbiztosítás

0 %
Összesen a minimálbér 30 %-áig (31.500 Ft) / év.
 Felette 49,98 %


Amennyiben hasznosnak tartotta az alábbi információt kérem ossza meg ismerőseivel és keressen facebookon (szalay attila pénzügyi tanácsadó ) 
Ha szeretne ehhez hasonló információkat kapni akár személyre szabottan írjon nekem bizalommal!


2015. október 23., péntek

Adókedvezmények 2.- Első házasok adókedvezmény!

A társadalom legkisebb és legfontosabb egysége a család. Ezt az egységet támogatva minden 2014. december 31.-e után házasságot kötött házaspárt adókedvezménnyel támogat a kormány, akiknél legalább az egyik fél először házasodik. A kedvezmény részleteit szintén a NAV honlapján teszik közzé:

TÁJÉKOZTATÓ az első házasok kedvezményéről
[Szja törvény 29/C. §]
 Az Országgyűlés 2014. november 18-ai ülésnapján elfogadta az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvényt.
Az elfogadott törvény a házasságkötési kedv növelése érdekében 2015. január 1-jétől új adóalap-csökkentő kedvezménnyel, az ún. első házasok kedvezményével bővíti a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényt.
Ki jogosult az első házasok kedvezményére?
2015. január 1-jétől a 2014. december 31-e után házasságot kötött minden olyan házaspár, amely esetében legalább az egyik házastárs első házasságát köti, jogosult az első házasok kedvezményére. E kedvezmény a családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthető.
A kedvezmény mértéke
A házastársak együttesen jogosultsági hónaponként 5000 forint adónak megfelelő mértékben csökkenthetik az egyébként fizetendő adójukat. Adóalapban kifejezve ez azt jelenti, hogy az összevont adóalapba tartozó jövedelem havi 31 250 forinttal csökkenthető.
A kedvezmény érvényesíthetőségének időszaka
A kedvezmény érvényesíthetősége szempontjából jogosultsági hónapként a házassági életközösség fennállása alatt a házasságkötést követő hónaptól (azt első jogosultsági hónapnak tekintve) legfeljebb 24 hónap vehető figyelembe, de az említett időtartamon belül utoljára az a hónap, amelyet követően a magánszemély magzatra vagy gyermekre (ide nem értve a nevelt gyermeket) tekintettel családi kedvezményre válik jogosulttá.
A kedvezmény megosztása
A kedvezményt a házastársak – döntésük szerint – az összeg megosztásával közösen érvényesíthetik, ideértve azt az esetet is, ha a kedvezményt kizárólag egyikük veszi igénybe. A kedvezmény közös igénybevétele az adóbevallásban, munkáltatói adómegállapításban független attól, hogy az adóelőleg megállapításánál mely házastársnál történt annak figyelembevétele.
A kedvezmény igénybevételének feltétele
A kedvezmény igénybevételének feltétele a házastársak – adóbevallásban, munkáltatói adómegállapításban közösen tett, egymás adóazonosító jelét is feltüntető – nyilatkozata, amely tartalmazza, hogy a kedvezményt melyikük veszi igénybe, vagy tartalmazza a kedvezmény összegének megosztására vonatkozó döntésüket.
Hogyan befolyásolja a családi kedvezmény az első házasok kedvezményét?
Nem zárja ki az első házasok kedvezményét, ha a házasság megkötésekor a házastársak bármelyike meglévő gyermekre vagy magzatra tekintettel már jogosult családi kedvezményre.
Nem befolyásolja a kedvezmény igénybevételét, ha a házastársak bármelyike a kedvezmény érvényesíthetőségének időszakában nevelőszülőként, nevelőszülő házastársaként – nevelt gyermekre tekintettel – válik családi kedvezményre jogosulttá.
Amennyiben a 24 hónapos időtartamon belül a családi kedvezményre való új jogosultság magzatra tekintettel vagy gyermek örökbefogadása miatt  nyílik meg, az első házasok kedvezménye tovább már nem érvényesíthető. Megszűnik a kedvezmény érvényesíthetősége, ha a házasságkötéskor már meglévő, a házastársat magzatra tekintettel megillető családi kedvezményre való jogosultságot a gyermekre tekintettel megnyíló jogosultág váltja fel.
A kedvezmény természetszerűleg nem érvényesíthető a továbbiakban, ha a házasság a 24 hónapos időtartamon belül felbomlik.
A kedvezmény érvényesítése az adóelőleg levonásánál
Az első házasok kedvezménye – a családi kedvezményhez hasonlóan – az erre vonatkozó adóelőleg-nyilatkozat megtétele esetén már az adóelőleg levonásánál figyelembe vehető, és azt a házastársak közösen érvényesíthetik. [Szja törvény 48. § (2) bekezdés b) pont, (3a) bekezdés]
A kedvezmény – ugyancsak a családi kedvezményhez hasonlóan – abban az esetben is érvényesíthető, ha a magánszemély maga köteles az összevont adóalapja adóelőlegét megállapítani. [Szja törvény 49. § (1) bekezdés, 49. § (4) bekezdés]

2015. október 16., péntek

Adókedvezmények 1.- Betegségek után járó adókedvezmény!

Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy bizonyos betegségek után adókedvezményre jogosultak. Ilyenek például: rákos megbetegedések, diabetes, laktóz intolerancia, sclerosis multiplex
A betegségek komoly kiadásokkal terhelik a beteget és ezen kiadások csökkentése céljából az állam kedvezményt biztosít a szja alapból. Nincs más teendőnk mint egy igazolást beszerezni a szakorvostól és ezt az adóbevalláshoz csatolni. Ami sajnos meglassítja a folyamatot ,hogy az állami egészségügyi rendszeren keresztül időpontot kell foglalni a szakorvoshoz. Ezért is tartom ezt a bejegyzést időszerűnk, mivel ha még most foglalunk időpontot akkor a 2015-ös adóvére már érvényesíthetjük ezt a kedvezményünket.
Aki részesül vállalati cafeteria rendszeren keresztül egészségpénztári juttatásban akkor az annak terhére igénybe tudja venni a vizsgálatot magánintézményeken keresztül is. Ha valaki nem részesül cafetériában de nem szeretné kivárni ,hogy időpontot kapjon az egészségpénztári magánbefizetésből is tudja finanszírozni a vizsgálatot. Ezzel egyszeri adókedvezményre lesz jogosult a vizsgálat költségei után.(bővebben az egészségpénztárról:http://szalay-attila.blogspot.hu/2013/02/fix-tv-egeszsegpenztar.html)

Pontos leírást itt olvashatja:

Betegségek után járó adókedvezmény (személyi kedvezmény)
(Jogszabályi háttér: a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 40. §, adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 49. § (3) bekezdés)
Bizonyos betegségtípusok után adókedvezmény (továbbiakban személyi kedvezmény) illeti meg a magánszemély adózót.

A személyi kedvezményt az Szja tv. szerint súlyos fogyatékos magánszemélynek minősülő személy érvényesítheti az összevont adóalap adójából.

Súlyos fogyatékos személynek azt a magánszemélyt kell tekinteni, aki az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevétele szempontjából súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló kormányrendeletben említett betegségben szenved, továbbá, aki rokkantsági járadékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül.
A fogyatékossági támogatásban részesülő magánszemély 2015. január 1-jétől jogosult a személyi kedvezmény igénybevételére.
A kedvezmény mértéke a fogyatékos állapot kezdő napjának hónapjától ezen állapot fennállása idején havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 5 százalékának megfelelő összeg.
 A kedvezményre való jogosultság kérdésének eldöntése, vagyis a súlyos fogyatékosságnak minősülőbetegség fennállásának megállapítása nem tartozik az állami adóhatóság hatáskörébe.

A súlyos fogyatékosság eseteit, illetve a betegségeket a súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló 335/2009. (XII. 29.) Kormányrendelet, valamint a vonatkozó minősítéseket, kapcsolódó igazolásokat a súlyos fogyatékosság minősítéséről és igazolásáról szóló 49/2009. (XII. 29.) EüM rendelet határozza meg.

Fő szabály szerint a Kormányrendeletben felsorolt betegségben szenvedő magánszemélyek a betegség fennállásáról kiállított igazolás birtokában jogosultak a személyi kedvezmény igénybevételére. Orvosi igazolás nélkül veheti igénybe a személyi kedvezményt az, aki rokkantsági járadékban részesül, illetőleg a támogatást megállapító határozat alapján az a személy, akinek fogyatékossági támogatásra való jogosultságát külön jogszabály szerint megállapították. Az ideiglenes igazolásokat évente kell kiállítani, a végleges állapotot nem kell újra igazolni.

Gyakran felmerül kérdésként, hogy a személyi kedvezményt a szülő a betegségben szenvedő gyermekére tekintettel igénybe veheti-e. Az Szja tv. értelmében kizárólag a betegségben szenvedő magánszemélynek van lehetősége érvényesíteni a kedvezményt,  ha rendelkezik a szakorvos által kiállított érvényes igazolással, illetve rendelkezik összevont adóalapba tartozó jövedelemmel. Amennyiben a gyermek nem rendelkezik adóköteles jövedelemmel, akkor a kedvezmény érvényesítésére nincs lehetőség. Gyermek helyett a szülő nem jogosultak a kedvezmény figyelembevételére.

Igazolás beszerzése

A kedvezmény igénybevételére jogosító, az EüM rendelet mellékletében foglaltaknak megfelelő igazolást a szakambulancia vagy kórházi osztály szakorvosa, illetve a szakambulancia vagy szakorvos által készített orvosi dokumentáció alapján a beteg által választott háziorvos állíthatja ki. A betegség, illetve fogyatékosság megállapítására és az állapot végleges vagy átmenti jellegének meghatározására szakambulancia vagy kórházi osztály szakorvosa jogosult.

Az igazolásnak tartalmazni kell a kedvezményt igénybevevő személyazonosító adatait, lakóhelyét, adóazonosító jelét, az igazolás kiállítását megalapozó szakorvosi dokumentáció kiadásának dátumát, valamint a betegség véglegességének vagy ideiglenességének megállapítását és ezen igazolást kiállító szakorvos/háziorvos aláírását.

Az EüM rendelet melléklete tartalmazza az igazolás tartalmát, azonban annak formai követelményeit nem.

Az adóhatóság külön nem rendszeresített formanyomtatványt a súlyos fogyatékosság igazolására, azonban a munkáltató, kifizető összesített igazolása az adott évi személyi jövedelemadó bevalláshoz, adónyilatkozat benyújtásához elnevezésű ’M30-as nyomtatvány lapjai között megtalálható.

Kedvezmény igénybevétele

Az igazolás birtokában a magánszemély az adóelőleg megállapítása során (adóelőleg-nyilatkozat megtételével) év közben is kérheti a kedvezmény figyelembevételét. A 2015. évre vonatkozó adóelőleg-nyilatkozat az alábbi elérési útvonalon érhető el:
Amennyiben a magánszemély nem tesz adóelőleg-nyilatkozatot, akkor a kedvezményt nem veszti el, az a személyi jövedelemadó bevallásban is érvényesíthető év végén.


A kedvezmény igénybevételéhez szükséges igazolást nem kell csatolni az adóelőleg-nyilatkozathoz, illetve a személyi jövedelemadó bevalláshoz sem eredeti, sem másolati példányban. Az igazolást a bevallás másolati példányával együtt meg kell őrizni az 5 éves elévülési időn belül. A kiállított igazolás alapján a magánszemély az adóelőleg megállapításához tett adóelőleg-nyilatkozatában is kérheti a kedvezmény figyelembevételét az adóelőleg megállapítására kötelezett kifizetőtől. Nyilatkozat hiányában év végén a személyi jövedelemadó bevallásában is érvényesíthető a kedvezmény.

Kedvezmény utólagos érvényesítése

Ha valaki évek óta igazoltan a fent említett Kormányrendeletben felsorolt betegségek egyikében szenved, tehát jogosult lett volna a személyi adókedvezményre, akkor a kedvezményt az igazolás megszerzését követően az 5 éves elévülési időn belül a személyi jövedelemadó bevallások önellenőrzésével érvényesítheti.

Az utolsó év, amely még önellenőrzéssel módosítható a 2009. adóév. A 2009. évi bevallást a 0953., a 2010. évi bevallást a 1053., a 2011. évi bevallást a 1153., a 2012. évi bevallást a 1253., a 2013. évi bevallást a 1353. számú nyomtatványon lehet önellenőrizni.






A súlyos fogyatékosság miatt igénybe vehető kedvezmény havi összege 2009-2015. években


Év
Minimálbér (Ft)
Személyi kedvezmény havi összege (Ft)
2009
71 500
3 575
2010
73 500
3 675
2011
78 000
3 900
2012
93 000
4 650
2013
98 000
4 900
 2014
101 500
 5 075
2015 
105 000 
5 250