Kedves Olvasó!
Megmondom őszintén még 7 év után is fejtörést okoz, hogy miről is írhatnék, pedig még nagyon az elején vagyok a blogolásnak! :)
Olyan témákról igyekszem írni, ami a leginkább foglalkoztatja az embereket!
Hatalmas bizonytalanság uralkodik jelenleg az embereken és szeretném a befektetések és megtakarítások „kockázatáról” kifejteni a véleményem!
Sokan gondoljuk úgy, hogy a bankbetét a legkockázatmentesebb befektetések közé tartozik és a befektetési alapok részvényportfóliói pedig a legkockázatosabbnak!
Fontos leszögezni, hogy egy magas hozamú befektetés vagy megtakarítás kockázatát a likviditás, azaz a hozzáférhetőség határozza meg. Vegyünk egy egyszerű példát: nyáron nem tudni, hogy ha almát veszünk, akkor másnap olcsóbb lesz-e vagy drágább. Ha nekem másnap el kell adnom, akkor az magában hordozza az áresés kockázatát. Ha viszont télen akarom eladni, amikor nincs szezonja, akkor drágábban tudom eladni, mint nyáron, amikor túlkínálat van belőle.
A kockázatmentesség számunkra annyit jelent, hogy ha ma berakom a pénzem és holnap ki akarom venni, akkor biztos lehetek benne, hogy több pénzem vagy legalább ugyanannyi pénzem van bent, mint aznap amikor beraktam. Az emberek számára ez a biztonság fogalma, holott ennél jóval több kockázat van, amivel nem is számolnak. (pl. : kamatadó vagy infláció)
A banki lekötések 8-9%-os kamatokkal kecsegtetnek éves szinten egy akciós kamatperiódusra! Fontos leszögezni, hogy ezt a kamatot csak akkor kaphatnánk meg, ha 1 évig bent lenne a pénzünk és éves lekötésről beszélnénk. Utána számolva azonban kiderül, hogy 5-6% lehet a legmagasabb kamat, amit a pénzünkre kapunk a bankban az ilyen típusú lekötésekre. Ha ebből levonjuk még a kamatadót ami (16%) és az inflációt is, akkor jó esetben is csak értékállóságot biztosítottunk és nem „kamatozott” a pénzünk. Véleményem szerint ez olyan kockázat, amivel nem is számolunk, pedig 15-20év alatt elporlad a befektetésünk minden hozama és csak az inflált tőkénk marad. Arról nem is beszélve, hogy ha lejárat előtt akarjuk felbontani lekötésünket, akkor - bár megkapjuk a tőkénket - korántsem annyit, mint amennyit befektettünk
Nézzük meg ezt egy példán keresztül:
Ha 1.000.000 Ft-ot befektetünk egy „átlagos” és egy „jobb” befektetésben, az közel 2,5 millió Ft különbséget eredményezhet:
Ez akár annyi különbség is lehet, ami jövőbeni pénzünket értéken tartja.
A kockázat tehát összetett dolog. Nem úgy tudjuk elkerülni, ha a látszat szerint cselekszünk, hanem ha céljaink szerint határozunk meg a futamidőinket. Javaslatom az, hogy rövid,- közép- és hosszútávon gondolkozzunk, és e szerint osszuk meg pénzeinket. Így nem kell lemondani a hosszú távú befektetések magas hozamairól és a rövidtávú megtakarítások hozzáférhetőségéről sem.
Mindig kérjük ki tanácsadó segítségét, hogy az adott célnak megfelelően a legmagasabb hozammal számolhassunk a legalacsonyabb kockázat mellett.
A kockázat tehát összetett dolog. Nem úgy tudjuk elkerülni, ha a látszat szerint cselekszünk, hanem ha céljaink szerint határozunk meg a futamidőinket. Javaslatom az, hogy rövid,- közép- és hosszútávon gondolkozzunk, és e szerint osszuk meg pénzeinket. Így nem kell lemondani a hosszú távú befektetések magas hozamairól és a rövidtávú megtakarítások hozzáférhetőségéről sem.
Mindig kérjük ki tanácsadó segítségét, hogy az adott célnak megfelelően a legmagasabb hozammal számolhassunk a legalacsonyabb kockázat mellett.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése